A cím egy hirdetés szövegéből származik, egy 244-es jelenlegi gazdája írta megjegyzésként. A teljes szöveg egyébként így hangzik:

"Igényesen felújított, korróziómentes állapotban. Csak csapadékmentes időjárási viszonyok között hobbiautóként használva. Veterán biztosítás (16.000,- Ft/év). Barátságos benzinfogyasztás (9-10 l). Az eredeti felnik is rendelkezésre állnak + még egy garnitúra. Pótalkatrészek. Mindennapos használatra alkalmatlan! Akinek ezért kell, keressen magának másikat!"

Már elnézést, kedves hirdető, de ha esetlegesen elutazom hozzád, mert kell az autód, és mindennap akarom használni, akkor maximum hazudni fogok, te meg a büdös életben nem jössz rá, hogy mire használom az ex-kocsidat!

Klikk!

Én megértem, hogy szereted az autód. Azt is megértem, hogy a rengeteg beleölt pénz-munka-idő effektíve elvész, ha olyasvalaki veszi meg, aki aztán mindennapos meló-ovi-bolt-haza túrákon teszi bele a következő százezer kilométert. Mivel hobbiautót nagyon kevesen engedhetnek meg maguknak ma magyarországon, másrészt egy autó arra való, hogy menjen/mehessen, emellett a hirdetés utolsó két mondata enyhén szólva elkedvetleníti az embert (ti. kinyílt a bicska a zsebemben), attól tartok, ezt az autót még sokáig fogom látni a neten.

Persze ne legyen így! Találj egy Volvo-mániákust, akinek a garázsában elfér második-harmadik autóként egy 244-es, hajlandó érte több, mint egy millió forintot leszurkolni, és ez az úriember tartsa gyári állapotban a vasat még vagy ötven évig! Sanszos azonban, hogy nem így lesz...

Kedves hirdető! Ha sikerül eladnod az autót, és esetleg olyan embernek, akire gondoltál, írj egy mailt! Hátha hinni kezdek az emberekben...

Kedves leendő vevő! Ha szemezel vele, tervezed a vásárlást, vagy már meg is vetted, te is írhatnál!